Kenyérrecept

Zsukka kérésére leírom az előző bejegyzésemnél bemutatott kenyér receptjét. Remélem, más is kedvet kap az elkészítéséhez, mert tényleg nagyon egyszerű és finom.

Először Cicvarektől halottam a dagasztás nélküli kenyérről. Az ő receptjét vettem alapul. Szerintem ez is nagyon finom, tavaly decemberben sütöttem meg, de akkor még nem kattantam rá a dologra.

Az én verzióm:
50 dkg fehérliszt, 25 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt, 1 cs. szárított élesztő, 1 ek. só, 1 ek. méz, 1 dl tej, 5 dl víz. Először a száraz hozzávalókat öntöm egy tálba, ami elég nagy ahhoz, hogy a tészta megkeljen benne. Ezt össze is keverem rögtön. Aztán jön a méz, majd a folyadék. Fontos, hogy ez langyos legyen. Ekkor egy fakanállal az egészet összekeverem, de csak addig, hogy a liszt "eltűnjön". Nem szabad sokáig kavargatni, mert akkor nem lesz laza a kenyér. Ezt 2,5 órán át kelesztem. A sütőt előmelegítem 250 fokra egy jénaival együtt. A megkelt tésztát (az állaga lágy, galuskaszerű) egy lisztezett deszkára teszem, kicsit kihúzom, a széleit behajtogatom, és a forró jénaiba teszem, amire rárakom a fedelét. Máris mehet a sütőbe. Fontos, hogy a tésztát se nagyon "piszkáljuk", különben nem lesz szalagos. 30 percig fedővel sütöm, 250 fokon. Ezután leveszem a fedőt, így sütöm 25 percig. Ilyenkor kb 220 fokra állítom a sütőt, hogy ne égjen meg a kenyér héja. (A belsejének kell ennyi idő.)

Hát ennyi. Érdemes kipróbálni, én nagyon örülök, hogy ráakadtam erre a receptre.

Próbálkozások a konyhában

Be kell vallanom őszintén, hogy nem vagyok egy mintaháziasszony. Ennek persze több oka is van, de mindenképp köztük szerepel az a tény, hogy bizony elkényeztettek. Nagymamám és Anyukám mindketten kiválóan sütnek, főznek, mi pedig jó étvággyal elfogyasztjuk. Ez a helyzet nemcsak kényelmessé tett, de meg is nehezítette az önálló próbálkozásaimat. Szerettem volna az otthoni ízeket reprodukálni, persze elsőre sosem sikerült. Aztán jött az állandó telefonálgatás, hogy mit és mennyit és mikor és meddig...
Már kicsit jobb a helyzet, de még mindig van mit csiszolni rajta. Újabban olyan dolgokkal próbálkozom, amit otthon nem szoktak készíteni, így legalább ráfoghatom a receptre, ha nem sikerül. :)

Tegnap birsalmalekvárt főztem. Kicsit savanykás lett, de mint tudjuk, úgysem tesz jót a sok cukor. :)





Egy ideje (kb. 3 hete) én sütöm a kenyeret. Persze dagasztás nélkül, nagyon egyszerűen, de az eredménnyel elégedett vagyok.



Lassan kezdem magam igazi háziasszonynak érezni! :)

Ajándék

Jelentkeztem Latinka ajándékláncába. Hosszú viszontagságok után végre megkaptam a várva várt csomagot Amandától (hála a Magyar Postának)! Nézzétek, milyen szépségeket kötött nekem! A tartót is tőle kaptam!


És ez még nem minden! A csomagban lapult pár darab dísztök, ami azóta a nappalinkat díszíti. Sőt, nagyon finom teát is kaptam még, ez különösen is jól esik mostanság a hideg, szeles őszi napokon!
Köszönöm, Amanda! :)

Táskát

... varrtam. Már régen elkészült, de azért nem mutattam, mert bármikor próbálkoztam, sosem voltam képes jó képet készíteni róla. Nagyon bosszant a dolog. Így hát arra kérlek Benneteket, képzeljétek el, hogy a színek sokkal élénkebbek (Ikeás anyagok, ha ez segít:)), a táska kicsit nagyobb az A/4-nél, belül 4 zsebe van, zippzárral záródik. Praktikus jönni-menni vele az iskolába. (Aki rendszeresen figyelemmel kíséri a blogomat, emlékezhet rá, hogy varrtam már tavasszal egy hasonló táskát ugyanezzel a technikával. Nos, azt elajándékoztam a Keresztmamámnak, aki szintén az iskolai célokra használja. :))

Nem bírom abbahagyni

Most tanári zsebkönyvre való borítót gyártottam. Úgy érzem, elkapott a gépszíj, még éjjel is különböző borító-ötletek keringenek a fejemben! De ígérem, hamarosan mást is mutatok! :)
(Egyébként jól esik látni, hogy a kollégáim értékelik a varrományaimat, és nap mint nap használják is!)

A múltkor készült lila borító egy kis átalakításon ment keresztül a tulajdonos kérésére. Nagyobb virágot szeretett volna, de sajnos csak a középsőt tudtam megnövelni, különben takarták volna egymást. Ezen kívül kicsit nagyra sikerült az eredeti verzió, így bontás, vágás, szegés következett. Na, ennyi idő alatt akár teljesen újat is varrhattam volna...

6.b-nek

is készült egy naplóborító. Már 4 osztálynak alkottam, van még kb. 40. Hát igen, ez egy óriási iskola. :)

Kezdődik az iskola

Már az előző bejegyzésből is kiderült: nálam mostanában minden az iskola körül forog. Még a varrományaim is.

Az egyik naplóborító az én osztályomnak, a másik az 5.a-nak készült. Kíváncsi vagyok, kitaláljátok-e, melyik kié!

Elmaradások

Mindenekelőtt elnézést kérek azoktól, akik hiányoltak az utóbbi időben. Sajnos mind a varrógépem, mind a számítógépem cserben hagyott. Azóta már helyreállt a rend, hamarosan képet is mutatok.

Először Ida13 felkérésének teszek eleget, és 5 dolgot írok, amit szeretek:
- gyerekek
- zene
- varrás
- nyelvtanulás
- lecsó és padlizsán (édesség)

Őszintén szólva, elég nehéz volt a feladat, hiszen sok fontos dolog van még, amit szeretek (pl. család, barátok, munka... de ezekről majd egy másik játék keretében írok).


Silerika is játékra hívott: A szabály szerint annak a könyvnek a 161. oldaláról amit olvasok be kell másolni a 5. mondatát.

"Az osztályvezető elárulta, hogy a testület tagjai - bár jelezték részvételi szándékukat - reggel az indulásnál nem jelentek meg."

A részlet Bíró Ibolya - Csillag Ferenc: Osztályfőnöki műhelytitkok c. könyvéből származik. Így egy újabb fontos dolgot is megosztok Veletek: életemben először osztályfőnök leszek! Nem véletlenül olvasok szakirodalmat, elég nagy feladatnak érzem. Szeretném jól csinálni, de nem lesz könnyű, mivel csak az osztály egyik felét fogom tanítani, a többiekkel csupán az osztályfőnökin találkozunk. Az sem mellékes, hogy ötödikes gyerekekről van szó. Első óta tanítom a németeseket, nagyon szeretjük egymást. Remélem, sikerül a kialakult jó közösséget megőrizni. Persze a terveim közt a közös kreatívkodás is szerepel!

Nászajándék

Lassan már egy éve, hogy Mammkánál láttam egy fantasztikus nászajándék-ötletet! Ezúton is köszönet érte! Most eljött az idő, hogy megvalósítsam. Természetesen kenyérvágó készlet is járt hozzá.

:)

Mosolydíjat kaptam Silerikától! Azóta is mosolygok! :) Köszönöm!
A játék-szabályokról:
1. Tedd ki a díjat a blogodra!
2. Linkeld ki azt, akitől kaptad!
3. Nevezz meg legalább 3 blogot!
4. Hagyj üzenetet a díjazottaknak a díjukról!

És továbbadom
Barbinak, Bruercsinek, illetve pontosabban Dorkának, és Anyusnak!

Kedvesség

Anyustól és Silerikától kaptam ezt a díjat, köszönöm!
Mivel már mindenki kapott, nem adom tovább. De azt tudnotok kell, hogy a saját bloglistában szereplők alkotásai nagyon tetszenek, szeretem nézegetni őket, igazán tehetségesnek tartok mindenkit! :)

Ez+az

Az elmúlt időszakban sem voltam tétlen, csak technikai okok miatt nem tudtam publikálni. Most pótolom:

Dobozos zsepitartó festett anyagból:


Hajtogatott zsepitartó 36Évi ötlete alapján:


Teás csészék egy kedves Kolléganőm kérésére, bölcsis néniknek ajándékba:

Tolltartó magamnak BIldikó ötlete alapján:


Még varrtam egy ugyanilyen típusú tolltartót egy kislánynak, amit már rég elajándékoztam.

Mikrós festés

Az előző bejegyzés kapcsán többen is kérdezték, hogyan festem az anyagot a mikróban. Most válaszolok: molinót festettem Ibériával (nem sikerült Colombust venni). Egy zacskó festéket feloldottam kb. fél liter vízben, ehhez egy kiskanál sót adtam. Az anyagot (jelen esetben vékony és közepesen vastag molinót) kb. 50x60 cm-es darabokra vágtam, majd benedvesítettem. Egy nylon zacskóba tettem az anyagot, erre öntöttem a festéket, majd a zacskót jól meggyömöszöltem, hogy mindenhová jusson festék. Ezt egy műanyag dobozba tettem, majd 3,5 percig 750 W-on mikróztam. Ha foltosat akarok, akkor az első szín után öntök hozzá keveset egy másik festékből is, újra szétkenem, majd megint jön a mikró. Ha a két színt egyszerre öntöm az anyagra, akkor nem különülnek el, hanem egy újabb érdekes színt kapok. Ha kivettem a mikróból, akkor alaposan kiöblítem, az utolsó vízbe ecetet teszek, ez is segít a színek fixálásában.
Fontos, hogy ezzel a módszerrel ugyan gyorsan lehet haladni, de az eredmény sosem lesz egyenletes (legalábbis nekem)!
Biztosan sokan ismerték már ezt a módszert vagy valami hasonlót. Örülnék, ha megosztanátok velem a tapasztalataitokat.
A képen a mai festés eredménye látható.

Én is

...festettem. Nehezen szántam rá magam, de akkora élmény volt, hogy alig tudtam abbahagyni. Kb. kétszer ennyi molinót festettem be, közepeset és vékonyat is. Csak három színt használtam: sárgát, pirosat és zöldet. Mikróban hamar elkészül. A színek elég élénkek lettek, nem tudom, mennyire marad ez így.
Alig bírtam ki, míg megszárad, rögtön készítettem egy neszeszert. A szabad gépi tűzést gyakorlásnak szántam...

Eszternek szeretettel

... lett eme remek megteremtve.
Szóval a kép egy mappaborítót ábrázol, amit egy kedves Kolléganőmnek varrtam a névnapjára. Eszter gyűjti az újságból kivágott recepteket, így lesz miben tartani őket. Egyébként egyáltalán nem mellékes információ róla, hogy az Anyukája, Ági néni szintén foltostárs. Pár hete együtt töltöttünk náluk egy szombatot, ahol annyi információt, ötletet, sőt még anyagot is gyűjtöttem be, hogy egy külön bejegyzésben részletesen is beszámolok mindenről.

Ajándékhegyek

Ezt a gyönyörű párnát, képet illetve mütyüröket Vikitől kaptam PIF-ajándékként. Ezúton is elnézést kérek Tőle, hogy már egy hete díszíti a kanapénkat, mégis csak most mutatom.
A párna kék kordból van (telitalálat!), a virágot az édes tehénkével pedig kézzel (!) varrta rá! Csúcs! Jól esik, hogy ennyi időt, energiát szántál rám. Természetesen a kép is saját alkotás. Egy ceruza is volt a csomagban, sajnos az a képről lemaradt! :-(




A másik ajándék egy táska volt Silerikának a játékért cserébe. A szín adott volt, az ötlet pedig onnan jött, hogy egyszer írta valahol, hogy még sosem varrt táskát. Gondoltam, akkor ezt nem hagyhatom ki. Persze iparkodni kellett, ugyanis velem egy időben kezdett bele a szatyor-gyártásba, innen pedig már csak egy lépés a táska... De azért sikerült a tervem, és ami a lényeg: nagyon örült neki! :-)

Borító tanári zsebkönyvre

Körmi útmutatása alapján készítettem ezt a borítót kedves kolléganőmnek, aki tegnap ünnepelte a névnapját. Hát... Bármilyen könnyűnek tűnik is az elkészítése, bizony engem megizzasztott. Szóval volt mit tanulni, különösen a szegéssel kapcsolatban.

A mai nap termése

...egy piros alma! Barátnőmnek készítettem, aki mostanság ünnepli a születésnapját. Az ötletet a folt-varrás.hu oldalon található képek adták. Annyira jó volt varrni, hogy biztosan készül még másik is. Már arra is van ötletem, hogy kinek ajándékozhatnám...

Szomorú vagyok...

... amiért az előző bejegyzésemben meghirdetett játékom nem lett túl népszerű. Persze lehet, hogy rosszul tálaltam. Én csak egy egyszerű "tippelek-hátha-bejön" játékra gondoltam. Dehogyis vártam volna, hogy pontosan tudjátok a megoldást! Nekem sem ment volna a friss élményeimmel. Csak arra gondoltam, hogy így talán kreatívabb a dolog, mintha csak kihúzom vkinek a nevét. Na, mindegy, tanultam belőle, majd máskor másképp csinálom.
Azért köszönöm a két tippet! És igen, SILERIKÁ-nak bejött!!! Úgyhogy azért az ajándék nem marad a nyakamon. Ha megkapta, megmutatom (egyébként sajnos még mindig nem készült el, bocs Erika!).
Ja, a helyes megfejtés:
1. St. Pierre templom
2. Panthéon
3. Versailles
4. Diadalív


De hogy mutassak is vmit: Nagymamámnak készült ez a terítő. Én nem vagyok egészen elégedett az anyagválasztással, de ő őszintén örült neki! :) Ezúton szeretném megköszönni Beszandnak, hogy bemutatott pár gyors technikát, most nagy hasznát vettem!

Játék!!!

Végre sikerült a párizsi képeket felrakni a gépre, így már kezdődhet is a játék!

A lényeg, hogy sajnos nem sikerült francia foltvarrós dolgokra szert tenni, de készítettem pár képet, amit majd szeretnék egy-egy blokknak megvarrni, ezt összeállítva pedig megszületne a Párizs-quiltem.
A feladatotok az lenne, hogy kitaláljátok, hol is készültek az alábbi képek. Persze nem kell mindet eltalálni, ha már egyet helyesen tippel valaki, bekerülhet a kisorsolandó nevek közé. A nyeremény egyelőre még csak a fejemben született meg, úgyhogy meglepetés. Remélem, azért lesz kedvetek a játékhoz.
Hogy hol is jártunk: Versailles, Louvre, Panthéon, Invalidusok dómja, Notre Dame, Diadalív, Sacre Coeur, St. Pierre templom, St. Germain templom, Eiffel torony, Champs Elysées, Musée d'Orsay, Musée Rodin...
Szóval nem unatkoztunk. És mindez 3 nap alatt! Gyakorlott idegenvezetőnk volt, aki a programot összeállította, így kaptunk egy képet a városról, de sajnos a látottaknak csak egy töredékét sikerült alaposan megszemlélni. Nem baj, majd legközelebb! :)))

Végül, de nem utolsó sorban szeretnék mindenkinek szép Húsvétot kívánni!

Életjel

Köszönöm mindenkinek a kedves érdeklődést, még élek. Párizs gyönyörű volt, csak a gépünk több sebből is vérzik, így még mindig nem tudom az élményeimet képekkel illusztrálva elmesélni. Sajnos nem sikerült sok foltos dolgot begyűjteni, elég nagy a drágaság, nem éri meg. De készítettem pár ötletadó képet, ami alapján szeretnék egy Párizs-quiltet varrni. Annyit elárulhatok, hogy ha már tudok képeket feltölteni, akkor szeretnék egy játékot meghirdetni. Remélem, nem kell sokáig várni...

Táska Colette-módra

Colette leírása alapján varrtam ezt a táskát. Nagyon élveztem! Azt hiszem, lesz még párja! (Főleg azért, mert ez nekem túl nagyra sikerült. ) Sok hasznos tapasztalatot szereztem a cippzár bevarrásával kapcsolatban. Köszönöm az útmutatást, Colette!

Egy időre most elköszönök. Holnap Párizsba indulunk :)! Szóval egy hétig se írni, se olvasni nem tudok, de ígérem, mindent bepótolok!

Ajándéközön

Előző bejegyzésemben már említettem, hogy múlt szombaton ajándékot kaptam Tigrislilijomtól: egy gyönyörű varrógéptakarót. Egy édes kordmaci kezében egy kockás kendővel csábítgat nap mint nap a varrógéphez. Egy virágos leakasztható tűpárna is járt az ajándékhoz. És ez még mindig nem minden, négyféle kockás anyagot is kaptam. Rendesen el vagyok kényeztetve! :)

Megérkezett a KicsiKatónál nyert szettem is. Nagy meglepetésemre egy édes nyuszis zsugorkagomb is lapult a borítékban. Szintén nagy volt az öröm!

Köszönöm Nektek, Lányok!

PIF-ajándékozás

Szombaton én is kv-ztam Lőrincen, mint sokan már írták is. Nagy élmény volt. Jól esett találkozni kedves blogos társakkal. :)
Előre megbeszéltük Vikivel és Tigrislilijommal, hogy ők is ott lesznek, így személyesen volt alkalmam átadni az ajándékaimat, illetve Tigrislilijomtól én magam is kaptam egy gyönyörűséget (amit egyelőre nem tudok megmutatni, de ami késik, nem múlik).
A zöld szett Tigrislilijomé lett, az apróságokat Viki kapta. Jó volt látni, ahogy örült neki. Mint mesélte, minden ajándék talált: receptfüzeten épp mostanában gondolkodott, pénztárcája elszakadt, a nyaklánctól nem lesz allergiás, a labdának pedig a fiúk örültek. :)
Tényleg jó dolog adni...
(Éppen ezért szeretettel várom még a Pif-es jelentkezőket. 4 hely kiadó.)

Blokk

Ma véget ért a tanfolyamunk. Sajnos már nem is lesz folytatás, a Tanárnőnknek nem fér bele. :(

A Meseboltban van egy szokás, hogy minden "hallgató" készít egy 20x20-as blokkot. Már egy csomó van a falon. Igazán nagyon szépek, igényesek. Teljesen le voltam nyűgözve, amikor először beléptem, nem hittem el, hogy alig pár hónap múlva én is képes leszek bármelyiket elkészíteni. És tényleg!

Azért épp ilyet varrtam, mert ebbe, illetve hasonló mintákba szerettem bele évekkel ezelőtt, azóta is ez számomra a "klasszikus patchwork". A technika, a papírra varrás nálam nagy kedvenc, bár a pontosság területén érzek némi fejlődést magamon. Az anyagok pedig a country stílust idézik.
Amikor megvarrtam, csak álltam, nézegettem, és örültem, hogy eljutottam ehhez a mérföldkőhöz a varrás területén. Boldog vagyok. De azért picit szomorú is, hiányozni fog a Mesebolt tetőtere, az újabb technikák megismerése és nem utolsó sorban az a sok kedves ember, akivel itt tölthettem jó néhány órát...

Barátság

Köszönöm mindenkinek, aki a barátjának tart. Jó dolog ez a blogolás. Kedves kis csapat, egy igazi sziget az én cseppet sem stresszmentes életemben. Én mindenkinek küldeném, akit olvasok. Hogy kik ők? A saját bloglista elárulja, szerintem száznál is többen vannak! :)

Kollekció

Két neszeszert varrtam 36évi útmutatása alapján. Eredetileg csak a gépi pelenkát szerettem volna kipróbálni, de aztán úgy döntöttem, hogy ha már lúd, legyen kövér! :) A kisebbik sarkait nem varrtam be, így látszólag egy méret, pedig nem is :)! Szerintem a legnagyobb is hamarosan megszületik majd, de piros cipzár híján ezt el kellett halasztanom.
Mindkettőt ajándékba szánom egy kedves kolléganőmnek, aki jövőhéten ünnepli a névnapját. Köszönöm a részletes, pontos útmutatást, élmény volt varrni! :)

Újabb próbálkozás

Ezúttal labdát sikerült alkotnom egy német leírás alapján. Valahol olvastam egy jó kis ötletet, ami szerint a horgolt figurákat nem közvetlenül tömik ki, hanem a tömőanyagot egy harisnyadarabba töltik, aminek a végeit elkötik, így nem jön ki belőle a belseje. (Bocs, ha ez nagyon alap dolog, mondom, még kezdő vagyok.)

Másolat

Igen, igen, Zsukka horgolt malackáját másoltam le. Olyannyira, hogy még a színe is egyezik. Ugyanazt a mintát is követtem. Mivel ez életem első horgolmánya, így csak egyféle fonalam volt itthon. Nagyon élveztem az alkotást, valószínűleg még horgolok egy-két állatkát. Szerintem holnap Zsukka teknősét fogom lemásolni :)! Köszi!

Megtört a jég!

... már ami a Tildás figurákat illeti. Nem tetszettek, elég amorfnak találtam őket (sőt ennél találóbb jelzőt is mondtam már :)). Na, de most, hogy az erzsébeti foltosokkal a húsvéti vásárra készülünk, csak beneveztem egy nyuszira! És nem bántam meg! Fantasztikusan jó a szabásminta és a leírás, így öröm elkészíteni. Az én nyuszim kicsit fennhordja az orrát, remélem a testvére szerényebb lesz...

Na, végre!

Elkészült a kosárka!!! Múlt szombaton tanultuk a tanfolyamon. Mindössze annyi házi feladatom maradt, hogy elszegjem ferdepánttal, hát ez tartott egy teljes hétig. Ugyanis nehezen szánom rá magam a kézi varrásra. Az ok egyszerű: lassú és az eredmény sajnos nem lesz szép. Tetejét szándékosan nem készítettem, majd a következőnél. (Egyébként is holnap már elajándékozom, időm sem lett volna rá. Nézzétek el nekem! :))

Nagyfiús

Tegnap este egy újabb tolltartó készült el, ezúttal egy gimnazista srácnak, aki ragaszkodott a feketéhez. Remélem, nem veszi zokon, hogy egy kis szürkét is csempésztem bele.

Colette játéka

Colette hívott játszani a blogjában. A feladat az volt, hogy díszítsünk egy zippzárvéget. Nagyon hasznos ötletnek tartom. Szeretnék ilyet minél többször! Sajnos a héten nincs sok időm az alkotásra, ezért csak ezt a két ötletemet tudtam a kitűzött határidőre kivitelezni. Mindkettőhöz gombot használtam. Az utóbbi időben nagyon beleszerettem, már egész kis gyűjteményem van belőlük! Mindkettő saját ötlet, bocs, ha valaki más is készített már ilyet, becsszó, senkinél nem láttam még. (Ja, és még mindig nem tudok jó képet készíteni, bocs! )
Köszönöm még egyszer a játékot, Colette!

(Dísz)ülőpárnák

Ezeket az ülőpárnákat karácsonyra varrtam a családnak. Szépen elképzeltem, hogy a három konyhai hokedlit fogják díszíteni. Legnagyobb meglepetésemre azonban a szobában a fotelben találtak maguknak - úgy tűnik - végleges helyet. Hogy miért? Anyukám szerint senki sem tud ráülni a családban, sajnálják. Most pedig, ha valaki a fotelt szeretné használni, akkor előtte biztonságba helyezi a díszítőelemeket, majd leül. Távozáskor a műveletek sorrendjét megfordítja.
Summa summárum: egyik szemem sír, a másik nevet! Jó, hogy így becsülik és értékelik a munkámat, na de én mégiscsak ülőpárnát varrtam!!! (Egyébként a névnapi párna kapta azt a küldetést, hogy végre illő helyükre parancsolja a díszülőpárnákat. Kíváncsi vagyok, sikerül-e.)

Párna

Életem első párnája. Édesanyámnak készült névnapjára (ő is Adél). Kiszabtam egy másikat is, de nem varrtam készre, nem vagyok ezzel sem teljesen elégedett. De hála Silerika barátnőmnek, már tudom, mit csináljak másképp. Köszönöm, Erika! Ha elkészült, azt is megmutatom!

Tartók

A héten varrtam egy tolltartót, amihez hasonló formájút Bruercsinél láttam. Nem ez az első ilyen típusú mű, a férjemnek is van már "fiús színben". Azt látta meg az egyik tanítványa, aki szeretett volna egy hasonlót. Hát így kaptam életem első foltos megrendelését! Úgy örültem neki! Igyekeztem nagyon alapos lenni, emiatt elég lassan haladtam vele. A Hugom épp ilyet kapott karácsonyra, az övé jóval hamarabb kész lett. Nagyon szeretem ezeket a tulipános anyagokat és nagy poén szerintem a cippzáron lévő kis tulipán. A gazdaját is lenyűgözte!
Emellett a héten még egy zsebkendőtartó is készült Ági nevű kolléganőmnek, amit egy korábban varrt pénztárca kíséretében adtam át. Jó volt látni, hogy neki is örömet szereztem! :)