Életem első párnája. Édesanyámnak készült névnapjára (ő is Adél). Kiszabtam egy másikat is, de nem varrtam készre, nem vagyok ezzel sem teljesen elégedett. De hála Silerika barátnőmnek, már tudom, mit csináljak másképp. Köszönöm, Erika! Ha elkészült, azt is megmutatom!
Bevallom.
-
még mindig nem természetes érzés visszatérni a nyári szünet után a blogra.
Nem természetes érzés írni valamiről, ami foglalkoztat. Nem az az első
késztet...
1 napja