Ezeket az ülőpárnákat karácsonyra varrtam a családnak. Szépen elképzeltem, hogy a három konyhai hokedlit fogják díszíteni. Legnagyobb meglepetésemre azonban a szobában a fotelben találtak maguknak - úgy tűnik - végleges helyet. Hogy miért? Anyukám szerint senki sem tud ráülni a családban, sajnálják. Most pedig, ha valaki a fotelt szeretné használni, akkor előtte biztonságba helyezi a díszítőelemeket, majd leül. Távozáskor a műveletek sorrendjét megfordítja.
Summa summárum: egyik szemem sír, a másik nevet! Jó, hogy így becsülik és értékelik a munkámat, na de én mégiscsak ülőpárnát varrtam!!! (Egyébként a névnapi párna kapta azt a küldetést, hogy végre illő helyükre parancsolja a díszülőpárnákat. Kíváncsi vagyok, sikerül-e.)
12 megjegyzés:
:o)) Ez jó :o)! A párnák meg tök szépek! Mit tettél belülre?
:))az előzmények ismeretében a névnapi párnád egy vitrinben végzi;-)
Textilboltban lehet kapni egy szivacsot, direkt erre a célra, végülis csak huzatot varrtam rá.
Viki! Majd meglátjuk! :)
Jaj ez nagyon szép lett!! Pont most igértem egy-pár párnát főnökasszonyom szobájába. Én a vastag (kb 1cm-es) vliest (vajon így kell írni??!!) gondoltam belevarrni fedlap-hátlap közé?! bár azt lehet hogy nehéz tűzni!?
Nagyon tetszenek! :)
Nagyon tetszenek, ügyes vagy! A másik oldala sima? Akkor arra lehet a vendéget invitálni, ha sajnálja ezt a szépséget :))
Jók lettek, de ne keseregj, mert az én párom, amikor hozták az unokát az ágytakarót kapta le, mondván tisztába tevésnél "baja" esik. De az ülőpárna, az ülőpárna, szokják meg a kedves vendégek, hogy ráülhetnek.
:))))
Nagyon jó, ha ilyen nagy becsben tartják,értékelik a munkádat! Anyumnál sem lehet a díszpárnának még neki dőlni sem, pedig a dereka miatt varrtam. :)
Azért idővel biztos használni is fogják ők is , én mondtam Anyukámnak gyűrje, piszkolja,mert nem varrhatok, ill. nem vehetek addig anyagot sem. :D
Na, ezt az érvet én is bevetem, tetszik! :)
Valóban igazuk van, én sem ülnék rá!! :o)))))))))))) Nagyon szépek!
Nagyon szépek lettek! Én "rosszabbul" is jártam már, amikor egy turkált delfines ágyneműből zsenilia kádkilépőt varrtam. Először értetlenkedett a család, aztán közölték, hogy ez nem lehet kádkilépő, ez túl szép ahhoz, így hát keretet kapott és falikép lett belőle.
Megjegyzés küldése