Tildás is meg nem is

Ez a kis táska ma készült, ajándék lesz egy nagyon kedves, lelkes és segítőkész barátnőmnek! A Tildás szabásmintát nagyítottam A3-asra, ez lett a mérete. Élmény volt megvarrni, viszonylag hamar el is készült. A díszítés elég vidámra sikeredett, de szerintem a megajándékozott örül majd neki. Kezdetben idegenkedtem a Tildás dolgoktól, nem igazán tudom, miért. (Bár a figurák még mindig nem lopták be magukat a szívembe!) Azóta változott a helyzet, szerintem még sok Tildásat láttok majd tőlem!

PIF nálam is!

Most történt meg velem először, hogy jelentkeztem blogosok közötti játékra. Silerikánál pályáztam. Igyekszem majd én is valami szépet, valami személyre szabottat alkotni, meg persze nem kivárni mind a 365 napot! :) Szeretettel várom a jelentkezőket!

A játék szabályai a következőek:

1. Bárki játszhat, akinek blogja, képtára van.

2. Az első három, aki commentet ír ide, saját készítésű ajándékot kap 365 napon belül.

3. Cserébe előre kell fizetni, meghirdetni a játékot saját blogban, képtárban.

4. Sajnos nem kaphat ajándékot az, aki ezt nem teszi meg.

Gyermekkori karácsonyok

Barbi kérésére születik ez a bejegyzés! Köszönöm, hogy rám gondoltál!

Nekem még nincs olyan messze a gyermekkorom, mégis úgy vagyok az emlékekkel, mint a legtöbben, hogy inkább illatok, színek, érzések, benyomások maradtak meg. Így szükségem volt rá, hogy kicsit összeszedjem a gondolataimat. Lehet, hogy még így is csapongó lesz...
Szóval: 24-én délután kezdődött igazán nálunk a karácsony. Míg a testvéreimmel a fát díszítettük, Nagymamám finom, foszlós mazsolás kalácsot sütött. Enélkül elképzelhetetlen még ma is ez a nap. Régebben persze délutáni alvás idején készült a fa, számomra teljesen titokban. Este templomba mentünk, majd a vacsora következett. Ez általában halászlé és sült pulyka volt. Ez a szép szokás máig is él. Majd csengőszó, és jöhetett az ajándékozás. Mindenki a fa alatt találta a sajátját. Ezután órákon keresztül örültünk egymásnak. Ez olyan jó volt! Mivel én vagyok a legnagyobb gyerek a családban, így csak nekem járt a nap lezárásaként az "éjféli mise" is. Persze nem éjfélkor, hanem 8-9 óra tájban. Mi evangélikusok vagyunk, de a falunkban katolikusok is élnek, így szenteste szívesen ápolgattuk az ökumenikus kapcsolatainkat is.
Hogy valami konkrétat is írjak: kb. 5 éves lehettem, amikor esernyőt kértem karácsonyra. Nem is gondoltam, hogy megkapom, azt meg pláne nem, hogy gyönyörű lila, gyermekesernyőt találok a fa alatt. Az örömöm akkora volt, hogy egész este mással sem foglalkoztam, csak az esernyőmmel. Mászkáltam vele a lakásban, az udvaron, aláfeküdtem, pedig egy csepp eső sem esett. A nap lezárásaként pedig egy imában köszöntem meg mindezt: Istenem, köszönöm, hogy ennyire szeretsz engem! Nemcsak a gyönyörű fát küldted nekem, hanem még az esernyőt is! Meg sem tudom hálálni Neked! Ámen


Továbbadnám a lehetőséget Bruercsinek, Zsukkának és Silerikának!

Áldott, szép karácsonyt kívánok mindenkinek!

Nézd csak!

Az elmúlt időszakban nem voltam túl aktív a blogírásban, de azért járt a kezem, meg a szemem is! Ezzel a linkkel szeretnék egy kis örömöt szerezni nektek. Remélem, akad olyan olvasóm is, aki még nem ismeri ezt a nagyszerű gyűjteményt! http://www.kostenlose-schnittmuster.de

Legyetek még egy kis türelemmel, és rakok fel hamarosan képeket is!

Hógolyót kaptam Bruercsitől:

Horoszkópod: skorpió
Egyéb események,amikor születtél: abban az évben aznap esett először a hó
Ha nyernél a Lottón:nem szeretnék, annyi pénz szerintem óriási gond lehet
Rossz szokás,de nem nagyon tudsz megszabadulni tőle: rendetlen vagyok, de nagyon
Ha web-böngésző: google
Ha koffein:2 in 1 főként reggel
Színeid ruhában: főként kék, de általában a sötét árnyalatok, nem szeretem az élénk színeket viselni
Most mi van rajtad:szürke kordnadrág, fekete pulóver
A legutóbbi könyv, amit olvastál: Gyökössy Endre: Miért szeretem ?
Ha háziállat: kutya
Amit soha nem választanál háziállatnak: egér
Amit legjobban szeretsz magadban: jaj, ki gondolkozik ezen, én inkább másokat szeretek!
Tíz év múlva ilyenkor hol látod magadat? nincsenek nagy terveim, remélem nem lesz gyökeresen más az életem, nekem most jó!
Legutóbbi nagyon jó élményed: Épp azért jó, mert tele vagyok jó élményekkel, nem is emlékszem, mi volt a legutóbbi. De például tegnap délután 70 gyereket sikerült a német ádventi szokásokkal, meg egy kis sütivel elbűvölni, ja, de aztán kóruspróbán is voltam, ami szintén minden héten egy adag jó élmény, és még annyi, de annyi minden!
Tovább gurítom a hógolyót: http://silerika-kreativ.blogspot.com/.

Ádvent

Ezt a képet mostanában kézítettem, nagyon tetszik az anyaga. A fotó persze nem jó, nem is lesz jobb ebben a sötét lakásban, ilyen béna fotóssal, de azért valami csak átjön. A zöld nem szerencsés szín a kék háttérrel, szerettem volna a gyertyát kiemelni arany színnel. Vettem is tűzőcérnát, de Berninek valahogy nem tetszett. Lazítottam a szálfeszességen is, így már jobb lett, de nem az igazi. Végül nem erőltettem. Mit csináljak másképp (ez fényes gépi tűzőcérna, nevét nem tudom, de az árából ítélve nem gagyi)?
Szeretnék én is adni Nektek valamit, nem mindig csak kérni, így leírom egyik kedves énekemet, ezzel kívánva mindenkinek tartalmas karácsony-várást!


"Szép Hajnalcsillag, Jézus, ragyogj fel!
Teljék meg szívünk tiszta fényeddel!
Ádventi csendben Téged várunk.
Jöjj, Urunk Jézus, maradj nálunk!

Adj erőt nékünk vinni szerteszét
Irgalmad fényét! Tűnjék a sötét!
Ádventi csendben Téged várunk.
Jöjj, Urunk Jézus, maradj nálunk!

Életet, békét hozol Te nekünk.
Téged szolgáljon teljes életünk!
Ádventi csendben Téged várunk.
Jöjj, Urunk Jézus, maradj nálunk!"

Na, mégegyszer!

Nem hagyott nyugodni a tegnapi bénaságom, bántott, hogy ilyen értetlen vagyok, pedig ketten is a segítségemre siettek! Úgyhogy egy újabb teás kis izét alkottam, a leírt módszerrel, azt hiszem jól értettem, mert az eredmény könnyebben született meg és olyan, amilyennek szerettem volna. Köszi Barbi, köszi Gina! (Azt hiszem, így a táska-cipzár kérdésemre is választ kaptam)
Ezt a darabot ajándékba szánom egy kedves kolléganőmnek, aki most ünnepli a születésnapját. Holnap kapja meg, remélem, örül majd.

Teás kis izé

Már régóta szimpatizálok ezzel a teás kis izével (a terminus technikus tőlem való, nem szeretem az angol elnevezéseket, mivel nem áll hozzám közel az a nyelv - sajnos). Valahol régen találtam leírást hozzá, de az csak a méreteket közölte, egyebet nem. Hát táskás tapasztalataimat számba véve nekiestem a megvarrásnak, de a cipzár megint gondot okozott. Lehet, hogy kézzel kellene bevarrni? Elég kicsi a darab, Berni nagyon küzdött vele. Szándékosan nem lett díszesebb, majd a következő!

Karácsonyra készülve

Ezeket a képeslapokat készítettem mostanában. A módszerem a papírra varrás volt. Nagyon tetszik ez a technika, épp nekem való. Szép dolgokat lehet vele viszonylag egyszerűen és pontosan alkotni (ámde nem gyorsan :(!). Szóval ajánlom minden kezdő foltvarró figyelmébe, bár tudom, hogy sokan nem szeretik, ha az előírtaktól nem lehet eltérni, márpedig ez a technika nem enged ekkora alkotói szabadságot! Viszont a méretet és az anyagokat tetszőlegesen lehet variálni. Engem tökéletesen kielégít.
A képeslapokat saját elképzelésem alapján készítettem,vagyis a papírt nem szedtem le az anyag hátoldaláról, hanem erre ragasztottam a műszaki rajzlapot, majd az egészet sűrű cikkcakkal elszegtem. És itt jön a probléma! A tű teljesen elvágta a papírt. Ti milyen módszerrel készítetek képeslapot? Hogyan oldjátok meg a szélét?
Előre is köszi az ötleteket, mert tudom, hogy fogok pár jótanácsot kapni a kedves blogoló ismerőseimtől :)! (Még mindig örülök Nektek!)

Novemberi ünneplés

Ma este csajos bulin voltam. 3 szülinapot és egy névnapot ünnepeltünk a barátnőimmel. Mindannyian épp mostanság értünk abba az életszakaszba, hogy elköltöztünk a szülőktől, lakást vettünk, férjhez mentünk. Így arra gondoltam, hogy a legideálisabb ajándék egy kis üdvözlő házikó lenne mindenkinek. Íme, ezek készültek. (a legelőször készítettet is elajándékoztam, 3 megvarrására már nem volt időm). A szürke még egy bordó masnival lett gazdagabb, nélküle kicsit egyhangú. De ami a lényeg: nagy volt az öröm! :)

Japán csodák

Nézzétek mit találtam itt: http://www.kitty-paw.com/board/zboard.php?id=PatternShare! (Segítsetek, hogy kell belinkelni?) És leírás is van hozzá! Eyg nagy kupac ötlet! Kár, hogy időt nem adnak mellé ajándékba! :(

Elkészült a házi feladat!

Már korábban mutattam, hogy szabadon szabott négyzetek készítését kaptuk házi feladatként a szombati tanfolyamra. Íme, ez lett a végeredmény! Hát igen, ez is egy tanulódarab, van mit tökéletesíteni. Itt van például a cipzár! Ti hogyan varrjátok be szépen, esztétikusan? Várom a tippeket! :) És ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a kedves, segítőkész, építő megjegyzéseket. Hihetetlen élmény ez a blog! Nehezen szántam rá magam, kicsit félve, de nem bántam meg. Sosem hittem volna, hogy ezáltal ennyi kedves és értékes embert ismerhetek meg!
Köszönet nektek és értetek! :)

Iskola

Tanár-házaspár lévén talán nem csodálkoztok, hogy megint egy újabb naplóborítót mutatok. Pár hónapja készült a férjem osztályának. (Azóta már szebben tudok cikkcakkozni, de persze a gépet is lecseréltem.) Kicsit sötét, de egy érettségiző osztálynak mégsem varrhatok Zsuzsisat. Azon töröm a fejem, hogy ha már így belejöttem a borítók gyártásába, varrnék az összes osztálynak, ahol tanítok. A nagyobbaknak van pár ötletem, de nem találtam igazán jó gyerekes mintát az alsósoknak. Minden osztálynak mást szeretnék, Zsuzsi már kilőve. Ja, 9 db borítóról lenne szó, ebből 6 db kicsiknek való. (hú, inkább ne nagyítsátok ki a képet, jó?!)

Felfedezés

A sok német PW-oldalon barangolva belebotlottam ebbe:
http://www.quilt-patchwork.de/Taschen
Remélem, azért sikerült valakinek valami újat és hasznosat mutatni. (Én elájultam tőle)

Zsuzsi iskolába megy

Úgy látszik az előző két bejegyzésem nem keltette fel senki érdeklődését, úgyhogy mutatok mást.
Két naplóborító. Eredetileg mindkettő alsósoknak készült, teljesen egyformát akartam, mert az egyik a kedvenc osztályomnak, a másik pedig Keresztmamám osztályának készült. Gondoltam, hogyha nem lesz egyforma, akkor nem fogok tudni választani. De bármennyire is igyekeztem, nem voltam képes hajszálpontosan ugyanazt kétszer megvarrni. Persze a különbség nem nagy, de azért mégis van. (Sőt, a fényképen lehet, hogy nem is látszik igazán, de kíváncsi vagyok, ki veszi észre :))

Ajándék 2.

Igaza van Ginának, az előző kép kevés a segítséghez! Remélem, így már könnyebb! :)

Ajándék

Ma kaptam ezt a könyvet. Csodás dolgok vannak benne, de nem igazán tudom még használni, merthogy angolul van. Én meg csak németül tudok... Tudtok nekem segíteni? Még senkinél sem láttam ezt a technikát. A könyvben sok a szöveg, de kevés az ábra, így nem tudom, mit kellene csinálni. Pedig nagyon szeretném! Segítsetek! Köszi! :)

A gyógyulás útján

Tegnap beteg lettem. Nem nagy dolog, csak egy kis nátha, meg torokfájás, hangszálgyulladás. Ez épp arra jó, hogy munkaképtelenné tegyen, ámde mindannyian tudjuk, hogy egyik tünet sem akadályoz a foltvarrásban. Így hát a mai napot Bernike (a varrógép) és az anyagaim közt töltöttem. Lett is szépen eredménye, de sajnos nem tehetek fel képet róla, ugyanis karácsonyi ajándéknak szánom. Szerencsés vagyok a családommal, mindenkinek tetszenek az alkotásaim, így jelentősen megkönnyítik a "mi legyen a karácsonyi ajándék?" problémájának megoldását. Mindenkinek varrni fogok. Ez nem kevés munka, népes családom van hála Istennek!
Azért ma is tennék fel egy képet: az eddigi legnagyobb munkám, egy falvédő. Nagyon élveztem varrni, de a tűzés nem volt könnyű. Akkor úgy gondoltam, nem csinálok egy darabig ilyen nagyméretű dolgot, de az emlékek máris megszépültek, azóta takarón töröm a fejem.

Házi feladat

Szombaton újra tanfolyamra megyünk - hosszú szünet után. A házi feladat, hogy szabadon szabott négyzeteket készítsünk, amiből majd nagy pakolós szatyrot varrunk közösen. Bruercsi kérésére közzéteszem, meddig jutottam, de gyanítom, hogy vmit elszúrhattam, mert a csík 88 cm lett, ami még félbehajtva is sok egy szatyornak. Legalábbis szerintem. De lehet, hogy nem kellett volna csíkokat közé varrnom, mert ettől csak hosszabb lett. És persze a fotón is látszik, hogy mint mindig, most is pontatlan voltam. Pedig lassan, türelmesen dolgoztam. Legalábbis magamhoz képest. Ti hogyan tudtok pontosan dolgozni? Lassan? Esetleg többször visszabontjátok? Vagy van ennek is vmi trükkje? Esetleg a rutin meghozza? Várom a jótanácsokat!

Dóri táskája

A mai napom táska- ill. pénztárcavarrással telt. Mindkettő ajándék lesz egy kedves barátunknak, akinek sok szép fotót köszönhetünk. Sajnos a kép nem lett tökéletes, valahogy nem sikerült a fényviszonyokat és a gép adottságait összehozni. Élőben jobb. Remélem holnap örül majd, ha megkapja.

Süti

Azt ígértem, hogy főként foltvarrással kapcsolatos dolgokról fogok írni, de nem tudom megállni, hogy közzé ne tegyek egy tuti receptet. Vasárnap vendégségben voltunk a szüleimnél. Édesanyám, aki híres a finom süteményeiről, újra nagyot alkotott. A bőséges választékból az amerikai krémest szeretném közzétenni.

Hozzávalók:
Tészta:
7 tojássárgája
20 dkg cukor
20 dkg liszt
1 cs. sütőpor
2 evőkanál kakaó
13 evőkanál víz

Krém:
7 tojásfehérje
5 evőkanál cukor
2 cs. vaníliás puding
5 dl víz

Teteje:
3-4 dl tejszín

Elkészítés:
Tészta:
Összekeverjük a hozzávalókat, majd 180°-os sütőben kb. 20 percig sütjük.

Krém:
Kemény habbá verjük a tojásfehérjét 3 ek. cukorral. A pudingot felfőzzük az 5 dl vízzel, illetve 2 ek. cukorral, és még forrón összekeverjük a tojásfehérjével, majd ráöntjük a tésztára és még 10-15 percig sütjük szintén 180°-on.

Teteje:
Felverjük a 3-4 dl tejszínt és a kihűlt tésztára kenjük, végül megszórjuk reszelt csokival.

Édesanyám szerint a legjobb a Hulala tejszín, mert olyan keményre fel lehet verni, hogy napokig megtartja az állagát, nem esik össze. (Ezt én is tapasztaltam már).

Isten hozott

... kedves Olvasó immáron a második bejegyzésen. Mivel már hetek óta figyelem a blogokat, engem is megfertőzött az üdvözlő-házikó-láz, így hát varrtam egyet. A sok-sok tapasztalat, jótanács után úgy döntöttem, hogy a legegyszerűbbnek tűnő utat választom, azaz filcből készítem. Így nem kellett a kifordítással bajlódni. (Nem is igazán értem, hogy megy ez másoknak...) És ami szintén tetszett: hamar elkészült. (Persze a hímzéstechnikámon még nagyon sok finomítanivaló van.)

Na, akkor kezdjük...

Régóta szeretném elindítani ezt a blogot, de nálam a dolgok viszonylag lassan születnek meg. Ez sem kivétel. Pár napja regisztráltam, tehát a blog már élt, de bejegyzés még nem volt benne. Ma viszont elérkezett a történelmi pillanat, mert ketten is szerettek volna olvasni tőlem valamit. Ennek pedig igazán nem lehet ellenállni! Hogy miről írok majd? Magam sem tudom, de egyelőre biztos, hogy a legtöbb bejegyzést a foltvarrásnak szentelném. Nyáron kezdtem el vele foglalkozni, bár kb. 10 éve tervezem, hogy nekilátok varrni. Azóta teljesen megfertőződtem! Majd meglátjátok!