2009. február 25., szerda

Barátság


Köszönöm mindenkinek, aki a barátjának tart. Jó dolog ez a blogolás. Kedves kis csapat, egy igazi sziget az én cseppet sem stresszmentes életemben. Én mindenkinek küldeném, akit olvasok. Hogy kik ők? A saját bloglista elárulja, szerintem száznál is többen vannak! :)

2009. február 22., vasárnap

Kollekció


Két neszeszert varrtam 36évi útmutatása alapján. Eredetileg csak a gépi pelenkát szerettem volna kipróbálni, de aztán úgy döntöttem, hogy ha már lúd, legyen kövér! :) A kisebbik sarkait nem varrtam be, így látszólag egy méret, pedig nem is :)! Szerintem a legnagyobb is hamarosan megszületik majd, de piros cipzár híján ezt el kellett halasztanom.
Mindkettőt ajándékba szánom egy kedves kolléganőmnek, aki jövőhéten ünnepli a névnapját. Köszönöm a részletes, pontos útmutatást, élmény volt varrni! :)

2009. február 19., csütörtök

Újabb próbálkozás


Ezúttal labdát sikerült alkotnom egy német leírás alapján. Valahol olvastam egy jó kis ötletet, ami szerint a horgolt figurákat nem közvetlenül tömik ki, hanem a tömőanyagot egy harisnyadarabba töltik, aminek a végeit elkötik, így nem jön ki belőle a belseje. (Bocs, ha ez nagyon alap dolog, mondom, még kezdő vagyok.)

2009. február 18., szerda

Másolat


Igen, igen, Zsukka horgolt malackáját másoltam le. Olyannyira, hogy még a színe is egyezik. Ugyanazt a mintát is követtem. Mivel ez életem első horgolmánya, így csak egyféle fonalam volt itthon. Nagyon élveztem az alkotást, valószínűleg még horgolok egy-két állatkát. Szerintem holnap Zsukka teknősét fogom lemásolni :)! Köszi!

2009. február 15., vasárnap

Megtört a jég!

... már ami a Tildás figurákat illeti. Nem tetszettek, elég amorfnak találtam őket (sőt ennél találóbb jelzőt is mondtam már :)). Na, de most, hogy az erzsébeti foltosokkal a húsvéti vásárra készülünk, csak beneveztem egy nyuszira! És nem bántam meg! Fantasztikusan jó a szabásminta és a leírás, így öröm elkészíteni. Az én nyuszim kicsit fennhordja az orrát, remélem a testvére szerényebb lesz...

2009. február 13., péntek

Na, végre!




Elkészült a kosárka!!! Múlt szombaton tanultuk a tanfolyamon. Mindössze annyi házi feladatom maradt, hogy elszegjem ferdepánttal, hát ez tartott egy teljes hétig. Ugyanis nehezen szánom rá magam a kézi varrásra. Az ok egyszerű: lassú és az eredmény sajnos nem lesz szép. Tetejét szándékosan nem készítettem, majd a következőnél. (Egyébként is holnap már elajándékozom, időm sem lett volna rá. Nézzétek el nekem! :))

2009. február 8., vasárnap

Nagyfiús


Tegnap este egy újabb tolltartó készült el, ezúttal egy gimnazista srácnak, aki ragaszkodott a feketéhez. Remélem, nem veszi zokon, hogy egy kis szürkét is csempésztem bele.

2009. február 4., szerda

Colette játéka

Colette hívott játszani a blogjában. A feladat az volt, hogy díszítsünk egy zippzárvéget. Nagyon hasznos ötletnek tartom. Szeretnék ilyet minél többször! Sajnos a héten nincs sok időm az alkotásra, ezért csak ezt a két ötletemet tudtam a kitűzött határidőre kivitelezni. Mindkettőhöz gombot használtam. Az utóbbi időben nagyon beleszerettem, már egész kis gyűjteményem van belőlük! Mindkettő saját ötlet, bocs, ha valaki más is készített már ilyet, becsszó, senkinél nem láttam még. (Ja, és még mindig nem tudok jó képet készíteni, bocs! )
Köszönöm még egyszer a játékot, Colette!




2009. február 2., hétfő

(Dísz)ülőpárnák


Ezeket az ülőpárnákat karácsonyra varrtam a családnak. Szépen elképzeltem, hogy a három konyhai hokedlit fogják díszíteni. Legnagyobb meglepetésemre azonban a szobában a fotelben találtak maguknak - úgy tűnik - végleges helyet. Hogy miért? Anyukám szerint senki sem tud ráülni a családban, sajnálják. Most pedig, ha valaki a fotelt szeretné használni, akkor előtte biztonságba helyezi a díszítőelemeket, majd leül. Távozáskor a műveletek sorrendjét megfordítja.
Summa summárum: egyik szemem sír, a másik nevet! Jó, hogy így becsülik és értékelik a munkámat, na de én mégiscsak ülőpárnát varrtam!!! (Egyébként a névnapi párna kapta azt a küldetést, hogy végre illő helyükre parancsolja a díszülőpárnákat. Kíváncsi vagyok, sikerül-e.)

2009. február 1., vasárnap

Párna


Életem első párnája. Édesanyámnak készült névnapjára (ő is Adél). Kiszabtam egy másikat is, de nem varrtam készre, nem vagyok ezzel sem teljesen elégedett. De hála Silerika barátnőmnek, már tudom, mit csináljak másképp. Köszönöm, Erika! Ha elkészült, azt is megmutatom!